Joyeux Noel!

 Hűvös téli szél fújt Bayville-ben, a fagyos dér megcsillantotta szépségeit,a tavakon korcsolyázni lehetett,a gimnázium üres volt és a Xavier Intézetben is alig tartózkodtak, egy kissé jeges ablakon keresztül nézte a tájat Vadóc.

- Bárcsak esne a hó! - sóhajtozott, és lehuppant az ágyára.

- Jaj ne szomorkodj, biztos előbb utóbb elered a hó. - nyugtatgatta Scott amint egy napi újsággal belépegetett .

- Na persze, ha teljesülne a három kívánságom, akkor elhinném!

- Na és mik lennének azok? - lépett be Bestia három bögre forró kakaóval,és nyújtotta a két mutáns tininek.

- Az egyik most teljesült! - hajolt oda az egyik bögréért.

- És a másik kettő?

- Pár méteres hó,és egy jó pasi.

- Jó pasin kit értesz? - érdeklődött Scott.

- Tudod te, hmm finom kakaó, ennél több már nem kellhet,szokták mondani.

- Köszönöm,… - McCoy megpillantott egy szemétdarabnak hit papírlapot - Nem szeretnélek megzavarni titeket de találtam valamit.

 Mint egy vihar úgy kapta ki a kezéből Vadóc, gyengéd pillantásokkal tekintett arra a lapocskára, majd szorosan magához szorította.

- Mi az?

- A Kör Dáma, amit ő tőle kaptam.

- Hmm, már sejtem kiről beszélsz.

- Jaj, hagyjuk ezt, nem vagyok én oda Jean-ért!

- Nagyon vicces. - pirult el a fiú.

- Na én indulok velem tart valaki?

- Hová-hová?

- Vásárolni, van még kérdés? - kacsintott egyet és az ajtó felé vette az irányt.

 Scott vele tartott, unaloműzésként, pár perc után egy óriási dugó közepén várakoztak,Vadóc mogorván és mérgesen kiszállt a kocsiból, és egy ismeretlen bolt felé vette az irányt, egy perc után egy piciny csomaggal tért vissza.

- Menj már te csiga! - ordibált egy autós Scottnak, ő meg kikelve magából hozzá vágott egy papírgalacsint.

- Én inkább megyek busszal, remélem nem baj.

- Á nyugi, úgyis venni szerettem volna Jeannek ajándékot. - integetve elköszönt az egyre eltávolodó Vadóctól majd megpróbált kielőzni egy csiga elől.

 A gótikus sminkű lány felszállt az egyik buszra, a rideg futkosott a hátán, nem sokkal később az Intézethez ért, nagy nehézkesen leszállt, az addigra feltornyosult emberek között. A bejárat előtt három taxi állt, kettő éppen indulni készült, a harmadikból még pakolták a csomagokat. " Bamf" teleportált mellé Kurt karácsonyi szerelésben.

- Ennyit a csendes és nyugalmas napokról.

- Én is örülök neked! - ugrott Vadóc nyakába.

- Jaj, ne szórakozz már, nem holnap kéne csak megjönnötök?

- Nem tehetünk róla, a holnapi járatot törölték. - csatlakozott a beszélgetéshez Kitty.

- Örülök, hogy itt vagytok, happy meg minden, na sziasztok, dolgom van! - azzal, mint a gyalogkakukk futott fel a szobájába, gyorsan elrejtette az ajándékot, és az ágyra dobta magát.

- Végre megint csend! - mondta magában, és elszenderedett.

 Pár óra után kellemes illatot kezdett érezni, föltápászkodott, szagolgatott, egyre-egyre jobban terjengett a finom illat, végül Kitty jött át a falon egy nagy tálcával, amin különböző formájú mézeskalácsok voltak.

- Most sütöttem, kostold meg! - nyújtotta.

- Inkább kihagynám, nem szeretném karácsony előtt feldobni a talpamat! - nagy fintorral hátrálni kezdett.

- Naaa, segített Ciklon is,a kedvemért! - Kitty nagyra nyitott szemekkel kérlelte de Vadóc csak egy feltétellel egyezett bele. A feltétel Kurt nevezetű mutáns volt. "Bamf"

- Ki szólított?

- Én, vegyél egyet,edd meg és mond meg a véleményedet! - mutatott a tálcára.

 A szőrös kék színű fiú kedvetlenül beleharapott a sütibe. Percekig vártak az eredményre, majd Kurt válaszképpen vett még négy sütit, és eltűnt.

- Na? - nézett kérdően Vadócra.

- Ha ennyire jó…- megragadta a tálcát Kittyt kilökte az ajtón. - ebben az esetben szia! - kiabálta

 Elővette kedvenc horror könyvét, elvett egy sütit és halkan berakta kedvenc cd-jét a lejátszójába.

 Késő éjszaka, Vadóc félálomban felébredt körül nézett, azt se tudja kicsoda, az ablakhoz baktatott, megnézni mi ez a nagy zaj. Ki lenne hát? Logan érkezett meg a motorostúráról, megérezte, hogy figyelik és feltekint majd intett egyet Vadócnak.

- Szia, tudom is ki,megyek aludni. - majd nagy nehezen elcsoszogott az ágyához.

 Másnap reggel a hó még mindig nem esett,viszont a hőmérséklet csökkent tíz fokkal, jégcsapok lógtak mindenen. A fiatal mutánsok nagy része már felébredt, díszítették az Intézetett. Bobby a kertben karácsonyra jellemző figurákat művelgetett, bár a balerina Logan nem éppen erre jellemző. Rahne, Amara és Jamie belül díszítgetek, Ciklon és Jean előkészültek a sütésre, főzésre. Ray, Sam és Roberto ajándékot csomagoltak, Jubilee és Tabitha takarított, de Tabitha ebből a foglalatosságból inkább nesztelenül elsurrant.

"Bamf"- Boldog karácsonyt!

- Kurt hagyj aludni! - húzta a fejére a takarót.

- Nem, nem aludhatsz neked csomó teendőd van! - jött át a falon Kitty.

- Tudjátok milyen jó csönd volt egész héten? Kérlek,kifelé!

- Aaa, zuhanj ki az ágyból Vadika, nincs időnk lazsálni. - rángatta Tabitha le a takarót.

- Mi van itt csúcstalálkozó? - ült fel Vadóc.

- Gyerünk, siess már! - sürgették mindhárman.

 Egy hosszú fürdőszobai tevékenykedés után, Vadóc frissen és mogorván tekintett hármukra.

- Na mit kell csinálnom?

 Kitty nyelt egy nagyot.

- Tudod tegnap este bent jártam a szobádban és felfedeztem egy Remynek címzett ajándékot!

- Na ezért fogok beszerezni egy pittbullt, és egy riasztórendszert!

- Szóval, tessék - nyújtott egy csomagot - ezt megkérlek, add oda légyszi Kolosszusnak.

- …és ezt Pryro-nak! - folytatta Tabitha.

- Jó, leszek olyan kedves,na ide velük! - rántotta ki a kezükből.

- Segítsek odamenni? - kérdezte Kurt.

- Nem busszal is odatalálok!

 Befutott a szobájába,előkotorta az ajándékot,megkereste hátizsákját és az összes ajándékot beledobta.

 A busz éppen jókor érkezett,Vadóc felszállt közben szerzett egy újabb csomagot Logan-Farkasnak címezve, és miszerint ebben semmiféle ajándék nincs,ezért vigyázni kell.

Vadóc helyett foglalt, észrevett egy ismerős alakot, a Testvériség fehér hajú Higanyszála ült egy másik széken.

- Remek, ennél rosszabb már nem lehet!

 A lány gondolta magában hogy lassan ő is Gyalogkakukk lesz (ahogy szokta hívni Farkas Higanyszálat) mert mostanában mindig gyorsan,siess,gyerünk már,rohanj szavaknak kellett eleget tennie.

 Az utolsó előtti megállóban Vadóc készülődött leszállni, Pietro mellé lépett.

- Mit akarsz?

- Magnetonak ajándékot kéne szállítani! - súgta oda neki.

- Ennyire ciki hangosan beszélni,és honnan tudod, hogy Mikulásnak álltam be?

- Lancetől, ő meg a csigaagyú Kittytől, szóval, tessék, itt van! - nyújtotta titkosan.

- Először és utoljára csinálom ezt!

 A busz megállt, a lány szó szerint a nehéz táskájától legurult a lépcsőn. A nehéz szakasz még csak most kezdődött, óvatosan közlekedett az "elhagyatott"gyár területén. A titkos bejárathoz ért, hangosan bekopogott, hirtelen egy nagy fájdalmat érzett  a fején és elájult. Amikor magához tért már megkötözve állt az Akolitok előtt.

- Engedjetek el tökfejek, nem békét kötni, kémkedni, vagy besúgóként jöttem, beálltam télapónak, nézzétek meg a táskám, ha nem hiszitek!

- Igazat mondd- bújt elő Magneto - engedjétek, gyorsan végezd el, amiért jöttél aztán tűnés!

 Már megint a gyorsan szó gondolta, eloldozták de Pryro szorosan mellette maradt, még mindig nem bízott a lányban, ez Kolosszusnak nem tetszett és arrébb lökte.

- Köszönöm, itt a tiéd Kolosszus, ez meg Pryroé, Kardfogé, és az utolsó Magnetoé.

Gambit az utolsó szó hallatán megsértődött, és elhagyta a helyiséget.

- Azta, Tabitha küldött magáról fehérneműs képeket, hű jó nőci, meg egy cápa mintázatú öngyújtót, miért is?

- Ha nem vagy egyenruhában, és megtámadnak, akkor is tudjad használni az erődet te nagyon sötét. - mondta Kolosszus kikelve magából, miközben a saját ajándékát nézegette, egy piros nyakkendő volt benne, és hozzá egy csiptető. Nem sokkal később Kardfog ordított egyet, egy plüss macska volt benne azzal a felirattal: Ez vagy te, egy  félős kismacska! Plusz volt benne egy nemkívánatos dolog is, egy két bolha.

- Hol van Gambit? - kérdezte Vadóc.

- Nem szabadna megmondanom, de a folyosó végén balra. - mondta Piotr, és felvette a nyakkendőt.

 Vadóc, mint aki ismerné ezt a helyet elindult, a folyosó végén balra tényleg voltak ajtók, csak nem tudni kié melyik, tippelt,és benyitott az első szobába. Szerencsésen tippelt, ott ült az ágyon gitárral a kezében, és amikor megpillantotta a lányt elfeledkezett mindenről.

- Bonjour Cherié!

- Szia Remy, azt hiszem ezt ott felejtetted! - előkapta a piciny ajándékot és Gambit kezébe nyomta.

- Oh, Cherié nem kellett volna! - lassan kibontotta az ajándékot, nagyot csodálkozott az ezüst tokba helyezett kártyapaklira, rögtön kikereste azt a lapot, amit Cheriének adott ezelőtt.

- Remélem a tiéd megvan. - mosolyodott el.

 Cherié a kabátzsebéből elővette.

- Ezt örökre megőrzőm! - tette a szívéhez.

 Cajun felállt, közelebb ment egyetlenéhez, percekig némán álltak,Vadóc nem tudta visszatartani vonzódását és kesztyűs kezét Gambit szájához tette majd azt megcsókolta.

- Tekintsd plusz ajándéknak! - azzal megfordult és kifelé vette az irányt.

De Gambit ezzel nem elégedett meg, magához rántotta és hozzá érintette ajkait az érinthetetlen ajkaihoz, lehet hogy csak pár perc volt az, amit mindketten a boldogság tetőfokán éreztek, de az csodálatos volt számukra. Az érintés, az ízlelés, a szenvedély, mindaz, ami régóta hiányzott az életükből.

 Gambit elterült mint egy élettelen,Vadóc megfogta a kezét és ismét fájdalom nélküli csókot adott neki,felállt,elköszönt az Akolitoktól,és hazaindult. A lány órákig nem tudott magához térni, hogy őt valaki megcsókolta, pedig tudta hogy kockáztatja az életét, még mindig érezte az illatát, az ízét Remynek, nem akarta hogy e gyönyörű dolgok eltűnjenek, mire észhez tért már az Intézetnél találta magát, leszállt, örömteljesen elfutott a bejáratig és köszöntötte a többieket.

- Jól vagy? - kérdezte Kurt

- Én csodálatosan, hol van Kitty?

- Bestiával és Logannel elment fenyőfát venni, miért?

- Semmi, na pá! - rohant fel a lépcsőn.

 Úgy kb. egy óra múlva megjöttek a karácsonyfa vásárlók, az elképzelhető legnagyobb fenyőfával. A lányok feladata volt a díszítése,Vadóc is bekapcsolódott, hiszen csodásan érezte magát. A karácsonyi vacsora elkészült, mindenki boldogan megkajált, az örömteli hangulat körül járta az Intézetett, a pulyka isteni volt, hangoztatta Logan, a mézeskalács is mondta önelégülten Kitty.

- Nem te csináltad? - nézett rá kérdően a Professzor.

 Mindenki a nappaliba gyűlt ahol egymást szórakoztatták, Kitty eltűnt, de ezt csak páran vették észre.

 Evan jókat gördeszkázott a folyosókon az új deszkával, amit a szüleitől kapott, Jean és Scott mint egy gerlepár úgy turbékoltak. Főleg Jean, aki nagyon örült az arany nyakláncának. Hirtelen megszólalt a riasztó.

- Na végre egy jó nagy verekedés most jól fog esni! - örvendezett Farkas, és perceken belül már díszegyenruhájában futkosott. Mindenki nagy szomorúan átöltözött és támadásba lendült, a kertben nem mások várakoztak, mint az Akolitok néhány tagja.

- Nyugi-nyugi nem harcolni jöttünk! - mondta Gambit.

- Csak szeretnénk megköszönni az ajándékokat! - kacsintott Pryro Tabithára.

- Mi? - csodálkozott a Prof.

- Vadóc? - nézett rá Farkas, mintha nem tudna semmiről.

- Igen, és akkor mi van, ha én játszottam el a Télapó szerepét, annyira halálosan baj? - tette kezeit a csípőjére.

 Kolosszus odasétált Kittyhez, közel, nagyon közel,meghitt pillantással megköszönte az ajándékot, abban a percben megremegett a föld.

- Mindenki itt? Esetleg a Testvériség, a Martalócok? - sóhajtott Amara.

 Kolosszus és Kitty közé nagy futtában lejövet Lance állt.

- El a csajomtól, és nem mondom kétszer! - remegett egyre keményebben a föld, Piotr meg felvette a fémalakját.

- Most már tudjuk hová tűntél! - csettintett Kurt.

- Fiúk nyugi! - nyugtatgatta őket Kitty.

 A Professzor megengedte az ellenségeknek, hogy most az egyszer együtt töltsék a karácsonyt, visszatért a hangulat, Tabitha és John egy kicsit enyelegtek egymással, Piotr kibékült Lance-szel egy ideig, Bobby szórakozott Logannel. Vadóc elhívta Remyt egy kis időre, valamit megbeszélni, ennek esetére a megfelelő hely Vadóc szobája volt.

- Hát itt vagyunk! - mondta nyögve nyelve a lány.

- Köszi az ajándékot, de ezt mintha már mondtam volna.

- Én soha nem felejtem el azt a pillanatot, ami ma történt!

- Én sem,t e Vadóc én-én szeretlek! - mondta habogva.

- Azt hiszem, én is!

- Ha már itt tartunk, esik a hó! - mutatott az ablakra.

- Ez csodálatos, ez azt jelenti, hogy teljesült három kívánságom!

- Egy jó meleg hely, pár méter hó, és egy jó csaj, nekem ennyi a boldogság.

- Te elképesztő vagy! - tette kesztyűjét ismét a szájához és megcsókolta.

- Joyeux Noel Cherié!

- Boldog Karácsonyt neked is Remy!

 Cajun lassan közelebb hajolt hozzá és megcsókolta, ezekre a percekre mintha csodák történtek volna, a karácsony segített volna kettőjüknek, az érinthetetlennek lehet, hogy csak pár percig, de nem hatott az ereje.

 Karácsonykor minden megtörténhet, egy évben csak egyszer van ez a gyönyörű ünnep, ez a megható ünnep. Az Intézet kertjében különös dolog történik egy ismerős dal ütemeit lehet hallani, ahogy a jégcsapok egymáshoz csapódnak,a szél süvít,a hópelyhek piciny pottyanásai, a kinti égők villogása, és sok más ezernyi dolog az aminek hatására a karácsonyi dal újra és újra felcsendül.

Vége