Minden sötét és fájdalom mindenhol. Alighogy megérintette az ujján a sérülést, valami lett a száján, és ő… lebegett?

-         Minden rendben emberek, a dolgok simán mennek. – kommentálta egy monoton hang egészen közel hozzá.

-         Igen, de uram. A számításaink szerint a lány jól van, de elképesztően gyenge a tesztektől, amiket végeztünk rajta. – sóhajtott egy fiatal férfi hangja kicsit távolabbról.

-         Jó, valami más a lánnyal? – kérdezte.

-         Semmi, de az ereje növekszik, noha a tartályban van. – a második férfi mély lélegzetet vett – Az agya kimerítően hullámozva működik, és ha a feltevéseink helyesek, megállíthatatlan lesz.

-         Nos akkor csak várnunk és figyelnünk kell, hogyan is Ms. Marvel? – kérdezte az első ember.

-         Még nem ébredt fel, de ha jól vagyok informálva, kísérleteztek. – Most minden amit tennünk kell, hogy várjuk, hogy Vadóc felébredjen és használja Ms. Marvel erejét. – válaszolt a második fickó.

-         Kitűnő, minden a terv szerint halad. – gonoszul kuncogva Vadócra pillantott, akinek csövek mentek a karjaiba, hasába és a lábaiba. – Ez most nem lesz hosszú.

 Vadóc hallott mindent, amit az emberek mondtak, amennyire lehetett a tartály vízből. Hatalmas fájdalmat érzett, de ez ismerős volt. Miért? „Logan, ez az a tudós, akinél volt ő, amikor adamantiumot rakott a testébe! De ha ez az a tudós, akkor mit tehetett velem? Ki kell innen szabadulnom!” Megrémült, emlékezett Logan összes emlékére. Végül hallotta, hogy az üveg eltörik, és a tudós sikít.

 Felpattantak a szemeit, és gyorsan felült az ágyban. Gyorsan körbenézett a szobában. A függönyük szét voltak húzva, és egy ugyanolyan fehér szobában volt, mint tegnap. Várjunk, valami különbözött. De mi? Akkor meglátott egy alakot ülni a fotelben nem messze tőle. Remy. Egy kék farmer volt rajta, sötétkék póló, és a csizmája. „ Butus Mocskos Vén Patkány, mit csinálsz itt?” Vadóc halkan felkelt az ágyból, az a pizsama volt rajta, ami tegnap is, amikor felkelt, a kesztyűit leszámítva. Körbetekintett a kesztyűjéért, de elbotlott a lábában, és elvesztette az egyensúlyát. Megtámasztotta magát az esésnél, nem mozdult többet. Akkor érezte, hogy két erős kar fogja át a derekát, és az csak egy dolgot jelenthetett.

-         Vadóc mit csinálsz az ágyon kívül? – Remy szigorúan viselkedett, ahogy visszasegítette őt az ágyba.

-         Csillapodja le, Mocskos Vén Patkány, csak a kesztyűmet kerestem. – jelentett ki Vadóc, mintha ez lenne a legtermészetesebb dolog a világon. Hirtelen kinyílt a szoba ajtaja, belépett rajta Mattie, és Vadóchoz sétált.

-         Hogy van a petitéd? – mosolygott az idős nő Remyre pillantva, aki közben leült Vadóc mellé.

-         Rendben, szóval mi történt tegnap? – Mattie és Remy egymásra néztek, Vadóc megértette ezt. – Oké, miről maradtam le? – sóhajtott.

-         Chere, majdnem egy hétig nem voltál magadnál. – bólintott, mivel nem nézett rá.

-         Biztos így volt. – kuncogott, majd Mattie-ra nézett, aki csak rázta a fejét – Így volt? – a hangja tele volt meglepettséggel és félelemmel.

-         Majdnem megfulladtál petite, de Etienne megmentett, és Remy szájon át lélegeztetett téged. – mosolygott a srác.

-         Váú, valami amiben biztos voltam, hogy nem fogom hallani. – mélyet sóhajtott, de nem érette meg, amit Remy mondott. – Megcsókoltál engem? – cincogva pillantott a nagylelkű Cajunra.

-          Oui, ez tres bon volt. – a mosolya egy másodperc alatt megnőtt.

-         Te teljesen őrült vagy, te hülye Vén Mocskos Patkány. Kómába ejthettelek volna, vagy akár meg is ölhettelek volna! – sikított.

-         Nos, megérte a kockázatot. Oui? – vonta meg Remy a vállát, ahogy a lány ránézett – De Remy heureux, hogy az ő bella cherie-jét érdekli. – Mattie nem tudott segíteni, de mosolygott rájuk, Remy nyilvánvalóan beleszeretett ebbe a nőbe. „A petite aggódik a mutációja miatt” gondolta Mattie szomorúan „De aggódom, hogy Remy megsérül emiatt, minden bizonnyal azt mutatja a lány érdeklődése, vajon ő ezt el fogja-e ismerni?”

 Mentek még ezen egy kört, főleg Vadóc, mielőtt még Mattie belépett volna a képbe – Álljunk meg most. Remy és én most lemegyünk a földszintre teázni Vadóc, Mercy a ruhásszekrénybe tette a ruháid. – mosolygott az idős nő, ahogy kitolta Remyt  az ajtón, és egyedül hagyták őt.

-         Akármi. – Vadóc felkelt, és a ruhásszekrényhez lépett, elővette a ruháit, amiket egy hete vett, és átöltözött. Amíg ezt tette, nem tudott segíteni, de furcsán érezte magát, talán csak azért, mert átaludt egy egész hetet. Lement a lépcsőn, ahogy azelőtt, és megállt.

-         Hmm… Tante, ez az illat nagyon finom…- Vadóc becsukta a szemét, majd folytatta útját a konyhába, csukott szemekkel, érezve a reggeli illatát.

-         Merci cherie, Remy csak neked csinálta. – abban a pillanatban rekedtes hang a fülébe szólt, felpattantak a szemei, éppen jókor, hogy lássa a Vén Mocskos Patkány a tűzhelynél állni, reggelit készítve.

-         Désole, Vén Mocskos Patkány, és nem vagyok a kedvesed. – pislogott smaragd szemeivel, és leült az üres asztalhoz.

-         Remy cheri-je beszéli bella franciát. – kommentálta a Tolvajok Hercege, ahogy befejezte a főzést.

-         Hol vannak a többiek? – hátrafordult, és Remy-re nézett, aki a háta mögött állt.

-         Cherie, elfelejtetted, hogy ma Valentin nap van? – mosolygott, ahogy végül szembefordult vele – Pere elvitte merét, és és nem fognak visszajönni nuit-ig. Henry aussi elvitte Mercy. – letette a reggelijüket, és leült szembe a lánnyal.

-         Mi van Mattie-val? – figyelte Remy-t, miközben evett.

-         Nem tudom, elment miután elhagytuk a szobád. Szóval cherie, azóta kettesben vagyunk.

-         Nem Cajun, mert ha én is akarnám ezt, amit nem, akkor is „érinthetetlen” vagyok, emlékszel? – sóhajtott, befejezve a kifogását.

-         Nos, Remy nem akarta ezt kérni, de most gondolkodik róla. – Vadóc ránézett, majd folytatta – Remy csak meg akarta kérdezni, hogy elmennél-e szórakozni vele, mit gondolsz cherie? – Remy figyelmesen nézte Vadóc, ahogy az mintha gondolkodott volna, amikor végül megalkotta a véleményét. A zöld hosszú ujjú felsője csinosan körbeölelte a nyakát alacsony V kivágással, sötétkék farmerján, amely feszesen rásimult hosszú lábára, és magas sarkú fekete csizmáján.

heureux- boldog

aussie- szintén

nuit- éjszaka