Je adore
�jra egyed�l. M�r r�g az Int�zetben k�ne lennie, de egyszer�en k�ptelen
volt b�rmit is tenni. Csak �lt a hideg f�ld�n, tehetetlen�l. A Bayville-i
�ratorony el�t�tte a 23:00-�t. M�r biztosan keresik, de tudta, ha most
visszamegy csak ordib�lna mindenkivel �s azt nem akarta. Csenben s�rt, de
hirtelen ez a halk szomor�s�g �tcsapott g�rcs�s zokog�sba. Ilyen �llapotban
volt, ami�ta visszaj�tt Missisippib�l, ahol 2 h�ttel ezel�tt j�rt a
h�tv�g�n. Honv�gya volt, az�rt ment oda. De most azt k�v�nta b�rcsak ne
tette volna. Tal�lkozott Cody sz�leivel. Cody volt az egyetlen fi� akit
valaha igaz�n szeretett, oda volt �rte, de az ereje k�zbesz�lt. B�ntotta
azt az embert, akit legjobban szeretett a vil�gon. Akkor azt hitte ez
sohasem fog v�ltozni, neki az a sorsa, hogy mag�nyos maradjon. De vannak
m�g csod�k. �rezte, hogy valami er� van benne, amit ki kell engednie
m�sk�ppen nem megy. Rengeteg szenved�s lett az eredetileg kikapcsol�d�
kir�ndul�snak indul� Missisippi-i �tb�l. De meg�rte. Vagy m�gsem? Furcsa
m�don nem volt boldog, hogy imm�r kord�ban tudja tartani hal�los erej�t.
Hiszen ez nem v�ltoztatott semmin. Ugyan�gy mag�nyos maradt, nem volt
senkije. Semmi sem v�ltozott! Hogy gondolhatta valaha, hogy b�rmelyik
fi�nak tetszik majd? � egy elvont, depresszi�s d�li l�ny volt, semmi t�bb.
Az int�zetben m�g csak a „siker�r�l” sem tudtak. Sokszor
gondolkodott azon, hogy b�r � �vek �ta ott van, a Professzor soha sem
pr�b�lt meg seg�teni neki, csak amikor k�zvesz�lyes volt �s vesz�lyeztette
a t�bbi X �let�t. M�gsem tudta elk�pzelni az �let�t az Int�zet n�lk�l.
Eg�szen ma d�lut�nig. Amikor is Magneto tett egy aj�nlatot neki, amit akkor
nevets�gesnek tartott, most azonban egyre jobban vonz�dott a dologhoz.
Akolitnak lenni. Ugyanolyan lenne az �letem! Nem, tal�n kiss� szabadabb
lenn�k… L�p�seket hallott a sik�tor bej�rata fel�l. R�m�lten h�zta
�ssze mag�t �s rem�nykedet, hogy valaki csak egy rongykupacnak n�zi.
Azonban nem �gy t�rt�nt.
- H�, nem akarsz rendes �gyban aludni? Csak mert van egy mened�kh�z a
sarkon.
- Nem… J�l megvagyok…- v�laszolt egy koszos rongy al�l Vad�c.
- Cherie? Te vagy az, belle?
- Gambit!
- Mit keresel itt ilyenkor? Mi t�rt�nt? Mi a baj?
- Mi�ta �rdekellek �n t�ged! Hagyj b�k�n, mondom, hogy j�l megvagyok.
- Cherie, tudom hogy Magneto felaj�nlotta hogy csatlakozz hozz�nk �s csak
azt akartam mondani, hogy…
- Mit?
- H�t nem mondom, hogy nem �r�ln�k neki…
- �r�ln�l? Ugyan mi�rt?
- Megvan m�g a k�rtya, amit adtam?
- Persze hogy megvan! Akarom mondani, igen valahol….
Gambitnak f�lig �rt a sz�ja.
- Cherie, Remy �r�l, hogy l�t.
- Hogy j�n ez ide?
- Im�dom ha ilyen vagy. Je adore.
- Tess�k? Mit mondt�l?
- Ja semmit, semmit, cherie.
Vad�cnak is mosoly b�jk�lt a sz�ja sark�ban, hiszen 2 �ve tanult franci�ul
�s vil�gosan �rtette, mit mondott Remy.
- No csak cherie, h�t te csak nem mosolyogsz?
- J�lvan mosolygok, mert tudom, mit mondt�l, �s �r�l�k neki…,
vagyis…
- �r�lsz? �r�lsz?
- Igen- suttogta Vad�c.
- �n, �n engem nem �rdekel, hogy mi bajom lesz, de nekem most… Meg
foglak cs�kolni.
- Csak rajta.
Remy leguggolt el�rehajolt �s finoman megcs�kolta Vad�cot.
- Nem t�rt�nt semmi! – ki�ltott fel meglepet�s�ben.
- Tudom. M�r megn�tt az akarater�m. – vigyorgott Vad�c.
- Ez, ez csod�latos, cherie! Remy �r�l neked. �s �r�l kett�nknek.
- �n is �r�l�k. Nem is tudod mennyire �r�l�k.
- H�t akkor mutasd meg!
Vad�c r�tapasztotta ajk�t Remy�re. Nagyon hossz� ideig cs�kol�ztak, nem is
�rz�kelt�k az id�t.
Hossz� id� ut�n Remy fel�llt �s felseg�tette Vad�cot. �m a l�ny alig
hallhat�an ugyan de felszisszent.
- Chere? Mi a baj, mi f�j?- k�rdezte agg�dva Gambit.
- Semmi-semmi bajom.
- Ezzel nem sz�rakozunk, belle. Mutasd, mi f�j?!
Vad�c kelletlen�l felh�zta inge als� r�sz�t, ahol egy alvadt v�rrel
bor�tott, lila seb volt.
- �risten cherie, mi ez?
- Hasba l�ttek. Vagyis Cody hasba l�tt. �n teljesen meg�rtem.
- Mi? Ki az a Cody?
- A fi�m. Illetve az a fi�, akit el�sz�r megcs�koltam �s 3 h�napra a
k�rh�zba k�ldtem.
- Azonnal k�rh�zba kell vigyelek.
- Nem! Nekem el kell �rnem…- kezdte Vad�c, de hirtelen f�lbehagyta a
mondatot.
- Hova m�sz cherie?
- 1:00-kor indul a vonatom Texasba.
- Texasba? Mi�rt menn�l te Texasba?
- Vil�got l�tni. Fene tudja. Oda ment vonat.
- Veled megyek.
- Mi?
- Cherie, nem hagyhatlak egyed�l- mondta Gambit �s elindult.
Vad�c k�vette. A sebe eg�szen j�l gy�gyult, b�r f�lt t�le hogy a lil�s
foltok elfert�z�d�st jelentenek. Persze Gambit nem l�thatta tiszt�n a
sebet, hiszen s�t�t van. Ennek ellen�re tudta, hogy nagyon agg�dik �rte.
V�gigmentek sok-sok utc�n, �s nem vett�k �szre az x-eket akik �ppen abban
az utc�ban kerest�k Vad�cot. Az x-ek beh�z�dtak egy sik�torba �s onnan
figyelt�k �ket.
- Mindj�rt ott vagyunk- jelentette ki Vad�c.
- Chere, ennyire m�g �n is tudok t�j�koz�dni a v�rosban. Azonban Remy
jobban agg�dik, az�rt, hogy…
- Nem megyek semmif�le k�rh�zba, klinik�ra vagy b�rhova! Csakis Texasba
megyek. �s j�l vagyok. Meg�rdemeltem.
- Petite, sajn�lom, hogy ezt kell mondanom, de az a sr�c nem teljesen �pp
elm�j�.
- �pp ellenkez�leg! Cody nagyon is norm�lis! �s nekem nincs sz�ks�gem
seg�ts�gre. Eddig is mindent megoldottam egyed�l – mondta, sz�netet
tartott, meg�llt, majd folytatta. – Nem kell velem j�nn�d, egy�ltal�n
nem! �s Magnetonak mondd meg, hogy az aj�nlata igaz�n vonz�, t�nyleg, de
k�sz�n�m egyed�l is boldogulok. TEXASBAN.
Remy lemond�an s�hajtott.
- Mondt�k m�r, hogy nagyon makacs vagy, cherie?
Vad�c nem v�laszolt. A falhoz ment �s ezzel v�szes k�zels�gbe ker�lt a
fesz�lt Scott-hoz. Le�lt.
- Cherie, �n igaz�n nem akarlak siettetni, de a vonat 15 perc m�lva indul.
Vad�cnak m�r egy�ltal�n nem volt kedve elmenni. Helyette ink�bb azt mondta:
- Cody azt mondta, ma 15:00-kor idej�n. �s ha itt tal�l, meg�l.
- Az a sr�c semmit sem tehet ellened. Sokkal er�sebb vagy n�la.
- De �n nem akarom b�ntani! Nem akarom �jra b�ntani.
- �n meg�rtem chere, de ha valaki �r�lt, az �r�lt.
- J�lvan, j�lvan nem Cody volt!
- Mi?
- Elmondom ki t�madott meg csak ne �cs�rold tov�bb!
Remy csak b�lintott �s k�v�ncsian n�zett a l�nyra.
- Apokalipszis.
- Mi van????????
- � t�madott meg �s ez nem egy goly� �t�tte seb, hanem valami m�s. Azt nem
tudom mi. De j� h�r, hogy visszaszereztem a k�pess�geimet. Vagyis, h�t
sokmindenki k�pess�g�t.
- Apokalipszis �l?
- H�t igen ez sem mell�kes, de bez�rtam egy barlangba Missisippi-ben.
- Akkor minden rendben?
- Minden. �s a sebem is begy�gyul majd. Csak ha k�rh�zba menn�k, f�lek tuti
valami uf� t�mad�s �ldozat�nak n�zn�nek- mosolygott Vad�c.
- A fr�szt hozod r�m, cherie. Gyere.
- Hova megy�nk?
- Visszaviszlek az Int�zetbe.
- �n nem megyek vissza oda. �s m�g miel�tt megk�rdezn�d Magnet�hoz sem
megyek.
- Akkor h�t mit akarsz csin�lni?
Vad�c elgondolkodott.
- Nem tudom. Valami csak lesz.
- Cherie, az �letben nem foglak meg�rteni. Na gyere. Nem az Int�zetbe
megy�nk, csak ne �lj m�r ott a hideg f�ld�n.
- H� Cajun, csak nem f�ltesz? – vigyorgott Vad�c, fel�llt �s
elindult. Scott megk�nnyebb�lten l�legzett fel. – Na mi lesz m�r?
Most j�ssz vagy nem?
- Bolond l�ny, je adore- suttogta Remy.
- Mit mondt�l?
- Megyek cherie, de m�gis hova megy�nk?
- Meglepet�s, Cajun, meglepet�s.
- K�v�ncsian v�rom.