Minden bonyodalom kezdete

 60… 59… 58… 57…

 Rosie sz�molta a vissza l�v� m�sodperceket.

 53… 52… 51… 50…

 H�tf�. Hatodik �ra. Fizika. K�sz emberk�nz�s. De m�r mindj�rt v�ge. M�r csak 43 m�sodperc. 42… 41… 40…

 �tpillantott a t�le jobbra �l� Emilyre. � bezzeg figyelt a tan�rra. Tal�n m�g �rtette is, hogy mit magyar�z.

 34… 33… 32… 31…

 M�r csak f�l perc, �s v�ge ennek a borzalomnak. M�g leck�t sem adott…egyel�re. Csak nehogy esz�be jusson.

27… 26… 25… 24…

 A lehet� leghalkabban kinyitotta a tolltart�j�t, �s belerakta a toll�t. Rem�lhet�leg �gysem lesz m�r r� sz�ks�g.

 17… 16… 15… 14…

 A k�nyv�t becsukta, �s �vatosan a t�sk�j�ba cs�sztatta. Kezd�dik a visszasz�ml�l�s.

 10… 9… 8…

 K�rben�zett a teremben. Hozz� hasonl�an m�r t�bben is �sszepakoltak.

 5… 4… 3… 2… 1… �s a cseng� menetrend szerint megsz�lalt.

Huszonhat els��ves kezdett el egyszerre min�l l�rm�sabban pakolni, fittyet h�nyva a tan�rra. Aki viszont nem hagyhatta ezt annyiban.

-         Egy pillanat! A h�zi feladat…

 Huszonhat rem�nyvesztett di�k huppant vissza a sz�k�re.

 N�h�ny perc m�lva, mikor az oszt�ly v�gre elhagyhatta a termet, �s tan�r hall�t�vols�gon k�v�lre ker�lt, Rose elkezdte imm�r szok�sosnak mondhat� sop�nkod�s-�radat�t.

-         Most mond meg Em! Hogy lehet valaki ennyire szadista, hogy a h�t els� napj�n ilyen rengeteg h�zit ad?

-         Rose, ez a dolga. Hidd el, csak nek�nk j�, hogy gyakorlunk…

-         Ja, meg neki, hogy minket szadizhat… - d�rm�gte az orra alatt bar�tn�je.

-         Hidd el, egyszer m�g h�l�sak lesz�nk neki ez�rt…

-         Szer�ny v�lem�nyem szerint, csak egy esetben fordulhat az el�, hogy �n r�, �s a h�l�ra egyszerre gondoljak: ha v�gre feldobja a talp�t, �s h�l�t fogok adni az �gnek! – a mondat utols� r�sz�n�l meg�llt a foly�s�n, tekintet�t a plafonra szegezte, kezeit felemelte, �s �gy tett, mintha t�nyleg az �giekhez besz�lne. Az pedig a legkev�sb� sem zavarta, hogy mindenki �gy b�mult r�, mint egy idi�t�ra – Vagy menjen legal�bb v�gre nyugd�jba! – ezt viszont m�r Emily-nek c�mezte, aki addigra m�r nagyon nehezen tudta visszafogni vigyorg�s�t.

-         Ink�bb gyere – sz�lt, megel�zve kit�rni k�sz�l� nevet�s�t – Ha minden igaz, ma szeretett b�csik�d visz minket haza. Ne v�rakoztassuk meg!

-         Rendben, menj�nk. – adta meg mag�t Rose.

 Mik�zben a zs�folt folyos�kat r�tt�k, Emily szeme megakadt egy rik�t� sz�n� plak�ton, ami esz�be jutatta k�t nappal azel�tti besz�lget�s�ket. Az ugyanis �les, neon z�ld bet�ivel a j�v� p�nteki Tavaszi B�lt h�rdette.

-         Te, Rosie? – kezdte finoman, el�re tartva bar�tn�je v�rhat� reakci�j�t�l.

-         Hm?

-         Gondolkodt�l m�r azon, hogy kivel m�sz a b�lba?

-         Gondolkodni, persze, hogy gondolkodtam, de m�g nem d�nt�ttem… - vonta meg a v�ll�t.

-         Teh�t akkor m�g nem �g�rkezt�l el senkinek? – puhatol�dzott tov�bb.

-         Nem.

-         Remek, akkor tal�n mehetn�l Ty…

-         Ne is folytasd! – m�r a k�sza �tlet is el�g volt, hogy felideges�tse mag�t – M�r ezerszer megmondtam neki is, neked is, hogy semmi es�lye! T�ma lez�rva!

-         De ha…

-         Nincs semmi „de ha”! Ez van, �s k�sz! – egyre d�h�sebb lett.

 Viszont Emilyt sem ejtett�k a fej�re. Elhat�rozta, hogy el fogja mondani neki a v�lem�ny�t, h�t az �gy is lesz! Hirtelen meg�llt, megragadta bar�tn�je v�ll�t, maga fel� ford�totta, �s elkezdte:

-         Ide figyelj Rose! Ne, meg se pr�b�lj a szavamba v�gni! Most komolyan mi bajod van vele? Eml�kszel, r�gen milyen j�l elvoltunk? Te, Tyler, Dawn meg �n? �s hidd el, semmi sem v�ltozott az�ta, csak az, hogy szeret t�ged! Higgy nekem! Csak az�rt csin�l �gy, ahogy, hogy felfigyelj r�! Te meg egyszer�en… egyszer�en semmibe veszed! K�rlek, csak egyszer, egyetlen-egyszer hallgasd v�gig, �s adj neki egy es�lyt! Nem azt mondom, hogy r�gt�n vesd magad a karjaiba, �s fogadj neki �r�k szerelmet…

-         Ezt rem�ltem is… - d�rm�gte az orra alatt Rose.

-         …csak azt, hogy besz�lj vele. Rendben?

-         Am�g azt nem mondom, hogy fogok rajta gondolkodni, nem hagysz b�k�n, igaz?

-         H�t, az is megteszi, de egy igennek jobban �r�ln�k… - azzal mindketten elnevett�k magukat. N�ha m�g Emilynek is furcs�k voltak Rose hirtelen hangulatv�lt�sai.

 Mikor abbahagyt�k a nevet�st, v�gre t�nyleg elindultak kifel�. Ott h�v�s, tavaszi szell� �s a az eml�tette nagyb�csi, Kurt Wagner v�rta �ket egy k�k mini busznak t�maszkodva. B�r � �s a LeBeau-l�nyok nem voltak v�rszerinti rokonok, m�gis �gy tekintettek r�, mintha az lenne. Mondjuk nem is nagyon volt m�s rokonuk. Mystique-t soha, egyik�k sem tartotta csal�dtagnak, �s apjuk is m�g Rose, a legnagyobb sz�let�se el�tt megszak�tott minden kapcsolatot „csal�dj�val”, a New Orleans-i Tolvajok C�h�vel.

-         Hol voltatok l�nyok? – n�zett fel�j�k cseppet sem szigor�an, ink�bb boh�n Kurt. Most is hol�-�r�j�t  haszn�lta, b�r most m�r ink�bb megszok�sb�l, mintsem sz�ks�gb�l.

-         Jaj, bocsi Kurt b�csi! – puszilta meg Rosie – Bent tartott minket a tan�r… - igaz, ennek csak a fele volt igaz, de nem akarta megosztani b�csik�j�val a k�nyes viszony�t Tyler-rel.

-         Rendben van, de induljunk – h�zta fel a szem�ld�k�t. L�tszott rajta, hogy nem teljesen hiszi a t�rt�netet. De nem faggat�dzott, ink�bb kinyitotta a l�nyoknak az ajt�t.

 A kocsiban rajtuk k�v�l n�gyen �ltek: Dawn, aki �pp egy igen fontosnak l�tsz� dolgot t�rgyalt meg egy korabeli, hossz�, v�r�sesbarna haj�, barna szem� l�nnyal, Rosie nagyobbik h�g�val, Anettel, egy szint�n tizenegy-k�t �ves, barna, t�sihaj� fi�, Sean, Emily �ccse, aki a l�nyokhoz hasonl�an nagyon el volt foglalva egy sz�m�t�g�pes �js�g olvas�s�val, �s az any�s�l�sben terpeszkedve, Rosie kedvenc udvarl�ja, Tyler. Ez ut�bbi sz�lesen elvigyorodott, mikor besz�lltak, de nem sz�lt semmit.

 - �, hello n�v�rk�m! – vette h�t ink�bb a kez�be a besz�lget�s fonal�t Anette – Csak nem, hogy valami bajt csin�lt�l? Nem ez lenne az els� eset. Vagy egyszer�en m�g mindig ne megy az anyag, �s ment�l a tancsi-b�csihoz t�rden cs�szva k�ny�r�gni, hogy ne buktasson meg? – k�rdezte �rd�gien.

 - T�rpicsek, ha egyszer v�gre kin�sz a b�lcsib�l, majd meg�rted. – Rose ugyanolyan hangnemben folytatta, ahogy a testv�re elkezdte. Rosie-nak k�t h�ga volt: a tizenegy �ves Anette, akivel szinte mindig mart�k egym�st, �s az alig �t �ves Marie, akit viszont im�dott.

 - Ja, mert neked ebb�l akkora nagy tapasztalatod van… De az�rt biztos kisebb, mint a sm�rol�sb�l. Att�l a sok fi�t�l biztos tanult�l valamit…

 - Anette el�g legyen! – sz�lalt meg legnagyobb meglepet�s�kre Tyler. �pp id�ben, miel�tt m�g a k�t testv�r egym�snak esett volna – Musz�j egyfolyt�ban civakodnotok? – hangja furcs�n, lemond�n, tal�n szomor�n csengett.

 - Rendben, rendben, abbahagytam! – menteget�z�tt a megsz�l�tott kiss� durc�san, azt�n visszat�rt az eredeti besz�lget�partner�hez. Rose pedig csak h�pogni tudott. K�ptelen volt elhinni, amit a fi� mondott.

 „L�tod, ki�llt melletted!” – hallotta Emily telepatikus �zenet�t a fej�ben.

 „�szrevettem, nem kell k�l�n komment�lni” – ment vissza v�lasz. Szerettek �gy t�rsalogni. Praktikus volt, mert nem hallotta �ket senki, �s Rose-nak m�r arra is siker�lt r�vennie Emily-t, hogy seg�tsen neki n�ha a dolgozatokban.

 A p�r perces �t tov�bbi r�sz�ben nem nagyon besz�ltek, kiv�ve Dawn-t �s Anette-t, akik m�g mindig vid�man tr�cseltek. Kurt valami r�gi sz�mot d�dolgatott a vol�nn�l. Amint meg�rkeztek, Em a konyha fel� vette az ir�nyt. Nem volt igaz�n kib�k�lve a menzakaj�val, f�leg nem a maival. Rosie pedig vele tartott, h�tha tal�l, vagy hall � is valamit, ugyanis ott lehetett legk�nnyebben tudom�st szerezni az Int�zetben t�rt�nt dolgokr�l. Legyen az ak�r a tanul�k k�z�tt terjeng� pletyka, vagy a bevet�si csapat leg�jabb k�ldet�se.

 A konyha a szokotthoz k�pet csendes volt. Mivel, jelen pillanatban k�zel negyvenen laktak az Int�zetben, meglep� volt, hogy a helyis�gbe �rve mind�ssze h�rom embert tal�ltak ott: Rosie h�g�t, Marie-t, Vad�cot, �s Forge-ot.

 Marie fej�t ingatva, k�t apr� copfj�t t�ncoltatva kapkodta a fej�t saj�t rajza, �s a k�v�j�t sz�rcs�lget�, valami bonyolult szerkezeti terv f�l� g�rnyed� f�rfi k�z�tt, akin megl�tszott, hogy napok �ta alig alszik. Vad�c videofon besz�lget�st folytatott Kittyvel, k�zben pedig az ed�nyeket pakolta. Az apr� lebeg� kamera �s a k�pkivet�t� csak nehezen tudta k�vetni a mozg�s�t. � nem sokat v�ltozott az �vek folyam�n. Arc�t m�r nem sminkelte olyan er�sen, sokkal mosolyg�sabb lett, mi�ta tudta kezelni k�pess�g�t, �s a h�rom gyerek is megl�tszott m�g �gy is karcs� alakj�n, de ezekt�l f�ggetlen�l r�gi k�p�t mutatta.

-         Szia mere*, szia hugi, hello Forge! – k�sz�nt lelkesen Rose. Nem vette a lelk�re a kocsiban t�rt�nt vit�t. Kettej�k k�z�tt ez napi rutin volt, nem is sokat t�r�d�tt vele.

-         Vagyis sz�p napot mindenkinek! – kontr�zott Emily.

-         V�rj, Kitty, le kell tennem, megj�ttek a gyerekek… Nem, Tyler nincs itt, csak az �n nagyl�nyom, meg Emily… J�, majd ha l�tom, sz�lok neki, hogy h�vjon fel t�ged… Rendben, szia, majd besz�l�nk! – tette le vad�c a videofont. Mivel f�lhallgat� volt rajta, csak ennyit lehetett elkapni a besz�lget�sb�l – Sziasztok l�nyok, milyen volt ma a suli?

-         Amilyen szokott mere… - v�laszolt unottan Rosie.

-         Ja igen, jut eszembe. – folytatta �desanyja – Besz�ltem az �vegessel. Holnap d�lel�tt j�n, �s kicser�li az ablakot. Most az egyszer nem vonom le a zsebp�nzedb�l, de legk�zelebb, l�gy sz�ves, legy�l �vatosabb, rendben? – b�r megpr�b�lt szigor� lenni, nemigen j�tt �ssze neki. Rose nagyon megk�nnyebb�lt, hogy ennyivel meg�szta.

-         Persze mere, �s k�szi! – mondta, majd adott neki egy puszit – Na �s hugi, te mit csin�lt�l ma? – t�rt �t r�gt�n egy m�sik t�m�ra.

-         Vad�c n�ni, maradt valami kaja? – k�rdezte Emily.

-         Persze, n�zz csak sz�t a h�t�ben! – mondta, majd elvette az �res b�gr�t Forge el�l. „Hi�ba, sose kopik le r�lam ez a n�v” – gondolta mag�ban mosolyogva.

 Am�g Em a h�t�szekr�nyben kutakodott, Rosie megleste a f�rfi v�lla f�l�tt a tervrajzot. Semmit sem fogott fel bel�le. Ilyen kriksz-kraksz, olyan �bra, n�h�ny bonyolult egyenlet, �s rengeteg l�bjegyzet kusza egyvelege volt a pap�ron. Nem �rtette, Forge hogyan k�pest ezt meg�rteni.

-         Mi lesz ez? – k�rdezte v�g�l. Forge kicsit megugrott �lt�ben. Val�sz�n�leg addig annyira el volt mer�lve a gondolataiban, hogy �szre sem vette a k�t l�ny �rkez�s�t.

-         Rosie, musz�j volt r�m hoznod a fr�szt? Majdnem sz�vbajt kaptam! – tette a kez�t a sz�v�re, mintha az �ppen ki akarna ugrani – �reg vagyok �n m�r ehhez!

-         Sz�val, mi lesz ebb�l? – Rose az�rt sem t�g�tott.

-         Fogpiszk�l�. – mondta nagy komolyan Forge. Rosie �rtetlen�l felh�zta a szem�ld�k�t – Ha el nem rontom. – viccel�d�tt. Rosie kacagott egyet, majd mikor komolyan r� akart �jra k�rdezni, mi az, Forge fel�llt, �s t�vozni k�sz�lt – K�sz�n�m a k�v�t Vad�c, most azt hiszem, felmegyek, letusolok, �s lefekszem aludni. Eg�sz �jjel ezen a vackon dolgoztam.

-         Menj csak, r�d is f�r az alv�s. – mikor a f�rfi elhagyta a szob�t, Rose anyj�hoz fordult. Nem hagyta nyugodni Forge leg�jabb tal�lm�nya. Vagyis pontosabban az, hogy nem tudja, hogy v�g�l is mi az.

-         Mere, most min dolgozik a mi kis tud�sunk? – fel�lt�tte legangyalibb mosoly�t, hogy biztos legyen benne, hogy megkapja a v�laszt.

-         �szint�n sz�lva, nem tudom. – vonta meg a v�ll�t Vad�c – M�r vagy egy h�napja ezen dolgozik, alig l�tom, eg�sz nap b�tyk�l, de az isten�rt sem jut esz�be megmondani, hogy min is? Azt�n lehet, hogy esz�be jut, csak direkt nem mondja el. Az is megeshet, hogy a professzor k�rte meg valami titkos dologra, amir�l m�g nek�nk sem szabad tudni…

-         Neked sem!? Hiszen te vagy a Prof egyik legr�gibb tan�tv�nya… Azt hittem nektek mindent elmond! – fakadt ki Rosie. Egyre jobban felizgatta ez az �gy.

-         Rose, ak�rmilyen meglep� is ez neked, mi sem tudunk mindenr�l, amit a Professzor csin�l vagy tervez. Sok mindenr�l csak ut�lag �rtes�l�nk. Hidd el, el�bb, vagy ut�bb megtudod, mit k�sz�t Forge. – �rvelt Vad�c, de l�ny�t nemigen siker�lt meggy�znie – Na, �s sok leck�t kaptatok? – t�rt �t gyorsan egy m�sik t�m�ra, miel�tt m�g Rosie folytathatta volna duzzog�st.

-         De m�g mennyire… - ez a k�rd�s p�ttyet lelohasztotta a lelkesed�s�t. Esz�be jutatta ugyanis a r� v�r� hatalmas adag fizika h�zit. �m Vad�c mintha olvasott volna a fej�ben.

-         Ha b�rmi probl�m�d lenne vele, k�rd meg ap�dat, vagy Besti�t, hogy seg�tsen. �n egy �ra m�lva edz�st tartok a kettes csoportnak, sz�val egy ideig ne keress. – f�jdalmas kifejez�s jelent meg az arc�n. Mivel az Int�zetben addigra k�zel harminc di�k tanult, h�rom csoportra osztott�k �ket. Emily, Rose, Dawn �s Tyler az egyesben voltak, a kettesr�l pedig k�ztudott volt, hogy a legengedetlenebb di�kok alkotj�k. Minden oktat� k�pesek voltak kibor�tani t�z perc alatt.

-         Rendben mere, k�szi a tippet. Ja, �s kitart�st a csoporthoz! Amint Em befejezi a kaj�l�st, megy�nk, �s elkezdj�k… Igaz Em? – veregette meg bar�tn�je v�ll�t, akinek ett�l majdnem tork�n akadt a falat.

-         Persze… - mondta, mikor v�gre abbamaradt a k�h�g� rohama. Kicsit agg�dott Rose miatt.

 Alig t�z perc m�lva a k�t bar�tn� m�r az emeleti folyos�kat r�tta. Emily-nek v�g�l is l�tsz�lag siker�lt elfeledtetnie Rosie-val a k�sz�l� g�pet, �gyhogy jelen pillanatban �ppen egym�st t�llicit�lva szidt�k a fizikatan�rt. Eg�szen addig, am�g el nem haladtak Forge szob�ja el�tt. Az ajt� r�snyire nyitva volt.

 Rosie �gy �llt meg el�tte, mint aki szellemet l�tott. Em m�r akkor �rezte, hogy ebb�l semmi j� nem fog kis�lni.

-         Nos, �gy t�nik, igaza volt mer�nek. T�nyleg megtudjuk, hogy mi k�sz�l itt. – mondta. Hangja elsz�ntan csengett.

-         Ugye… ugye nem akarsz most oda bemenni? – de szinte felesleges volt feltennie a k�rd�st, hiszen bar�tn�je k�zben megtette az els� t�tova l�p�st az ajt� fel�.

-         Dehogyisnem – mondta ki a v�gs� d�nt�s�t – Figyu, csak ben�z�nk egy percre, nem ny�lunk semmihez. �szre sem fogja venni, hogy itt voltunk. – ekkora m�r Emily �sszes bels� „bels� riaszt�ja” ordib�lt, hogy ne engedje, ebb�l m�g hatalmas nagy baj lesz, de m�r k�s� volt: Rose keze a kilincs fel� ny�lt, �s �vatosan kinyitotta az ajt�t. Egy pillanat m�lva m�r bent volt a szob�ban.

 A helyis�g legink�bb egy �csk�s rakt�r�ra hasonl�tott. Hi�ba volt Forge-nak saj�t, k�l�n m�helye az alagsorban, a legmodernebb technik�val felszerelve, m�gis itt dolgozott sz�vesebben.

 Az �gyat, a szekr�nyt �s n�h�ny k�nyvespolcot kiv�ve minden lehets�ges rakod�helyet ilyen-olyan k�ty�k bor�tottak. A falakat k�pek helyett tervrajzokkal dekor�lt�k. Mindent egybevetve, teljes volt a k�osz.

 Rosie v�gigj�rta tekintet�vel a szob�t. A hatalmas rumlin neh�z volt �tl�tni. �m v�g�l megtal�lta azt, amit keresett: a munkaasztalnak kinevezett t�kolm�nyt, amin ott fek�dt a k�sz�l� m�. K�zelebb l�pett hozz�, hogy jobban szem�gyre tudja venni. Emily szorosan ott volt m�g�tte. Mindenk�ppen meg akarta akad�lyozni, hogy bar�tn�je valami meggondolatlans�got tegyen.

 Ahogy az asztalhoz �rve megpillantott�k a g�pet, kiss� meglep�dtek: az m�r szinte teljesen k�sz volt. B�r itt-ott m�g kil�gtak a dr�tok, de l�tsz�lag m�r egyben volt. K�t r�szb�l �llt: egy szinte teljesen szab�lyos henger alak� f�egys�gb�l, ami tele volt kapcsol�kkal, �s az ehhez kapcsol�d� kicsiny k�zi vez�rl�eszk�zb�l. Ez ut�bbi nyugodtan hever�szett az asztal sz�l�n.

-         W��! – cs�szott ki mindkettej�k v�lem�nye Rosie sz�j�n.

-         Gondolod… gondolod, hogy ez az? – Emily izgatotts�ga kezdett fel�lkerekedni f�lelm�n �s rossz el��rzet�n.

-         Nem csak hogy gondolom, hanem teljesen biztos vagyok benne! – jelentette ki hat�rozottan.

-         Akkor rendben van. – eml�keztette mag�t Em az �sz�rvekre – L�ttad, ak�r mehet�nk is… - m�g mag�nak is neh�z volt bevallania, de hangja igaz�n r�m�lten csengett.

-         Ne de Em… - fordult szembe bar�tn�j�vel Rosie. �gy a h�ta m�g� ker�lt az asztal, amire nyugodtan r�t�maszkodott bal kez�vel – Ha nem ismern�lek, azt hinn�m, hogy f�lsz. Csak tudn�m mit…

-         H�t pont ett�l! – ki�ltott fel Emily. Ugyanis Rose monol�gja k�zben �nk�nytelen�l is jobb kez�t is a b�torlapra helyezte, �s v�letlen beletenyerelt a g�pezet k�l�n�ll� ir�ny�t� r�sz�be. A szerkezet erre vadul villogni kezdett. Emily odakapott, megpr�b�lta elr�ntani Rose kez�t az ir�ny�t�pultr�l, de m�r k�s� volt. A szob�t vak�t� f�ny t�lt�tte meg, �s �gy �rezte, mintha megdermedt volna. K�ptelen volt megmozdulni.

 Nem tudta volna megmondani, hogy meddig �llt ott, Rosie csukl�j�t markolva: egy m�sodperc t�rtr�szig vagy �vekig? �m a f�ny hirtelen kihunyt, �s ugyanabban a szob�ban tal�lt�k magukat. Legal�bbis egy darabig azt hitte. Azt�n k�r�ln�zett.

 Olyan volt, mintha most senki sem lakn�. Ott volt persze az �gy, a szekr�ny, az asztal a polcok, de minden teljesen �res volt, sehol semmilyen szem�lyes t�rgy, ami utalna a helyis�g tulajdonos�ra. Semmi, kiv�ve valamit az ajt� mellett, a falon. Ahogy megl�tta, Emilynek el�llt a szava, �s m�g arra is eml�keztetnie kellett mag�t, hogy leveg�t vegyen. �gy �rezte, ism�t megdermedt.

-         �gy n�z ki, hogy ez valami rendrak� iz�, ami elt�ntet minden kacatot… J�, m�g saj�t mag�t is elt�ntette! – csod�lkozott Rose, azt�n megl�tta bar�tn�je holtra v�lt arc�t – Mi a baj? – k�rdezte. �m nem kapott v�laszt, Emily csak r�m�let�nek t�rgya fel� mutatott.

-         Te atya �risten… - h�ledezett, ahogy � is megl�tta – Ugye ez csak egy vicc? Mond, hogy csak egy rossz vicc…

* fr.: anya