2. fejezet.

Reggeli zsong�s

 A felkel� Nap el�bb halv�nyz�ld, majd s�rga s�vot festett a horizontra. Bayville-ben szinte teljes volt a csend, csak n�h�ny kor�n kel� ember j�rt az utc�kon, kocogva, vagy �ppen munk�ba sietve. Nem �gy a Xavier int�zetben, ahol m�r majdnem mindenki fenn volt. Az ifj� di�kok k�sz�l�dtek az edz�sre, a feln�ttek pedig m�ris int�zt�k napi teend�iket, vagy csak bosszankodtak, hogy a l�rm�z� ifj�s�g ilyen kor�n felverte �ket legszebb �lmukb�l.

 De nem mindenkinek ment ilyen k�nnyen az �bred�s. Mikor Rosie-t el�rt�k a folyos�i zsivaj foszl�nyai, nem t�r�d�tt vele, csak morgott egyet. Viszont mikor m�r Emily sz�longatta, hogy j� lenne, ha m�r fel�bredne, k�nytelen-kelletlen felnyitotta a szemeit.

-         M�r ennyi az id�? – k�rdezte egy hatalmas �s�t�s k�s�ret�ben.

-         Nem, m�g ann�l is t�bb. – hangzott a felelet enyh�n csipkel�d�s hangon – Ha nem szeded gyorsan �ssze magad, elk�sel! – azzal kivonult a f�rd�be.

 Rose nagy nehezen felt�p�szkodott az �gyb�l, �s mid�n biztosra vette, hogy az �sszes mosd� foglalt, bevonult a gardr�bba, hogy felvegye egyenruh�j�t.

 M�r fel�lt�z�tt, �s �ppen csukl�szor�t�j�nak a p�rj�t kereste – az �gy alatt, a szekr�ny tetej�n, de sehol sem tal�lta – mikor kopogtattak.

-         Bej�hetek? - k�rdezte kiss� megszeppenve az illet�.

-         B�j be! – v�laszolta Rosie fel sem pillantva a pakol�sb�l.

 Hangj�ra kiny�lt az ajt�, �s bel�pett rajta Dawn. Kreol b�r, s�t�tk�k, szinte fekete szemek, fekete haj, apr� testalkat. � volt jelenleg a legfiatalabb az X-ek k�z�tt, a maga tizenk�t �v�vel. K�pess�ge m�g csak p�r hete aktiviz�l�dott, �s az�ta szorgalmasan j�rt Logan edz�seire, amelyek el�gg� kif�rasztott�k. De felszegett fejjel �s �sszeszor�tott foggal v�gigcsin�lta mindegyiket. Be akarta bizony�tani, hogy el�g �rett m�r, hogy a csapathoz tartozzon.

 �s hi�ba volt � a leg�jabb, m�gis „�stagnak” sz�m�tott. �gy nevezt�k a fiatal mut�nsok egym�s k�z�tt azokat, akiknek m�r a sz�lei is az int�zetben tanultak. Jelen pillanatban n�gyen sz�m�tottak ebbe az „elitbe”.

-         J� reggelt Rosie! Emily merre van? Mit csin�lsz? – k�rdezte egy szuszra a l�ny, mik�zben le�lt Rose �gy�ra.

-         Bi…- nyelte le az inger�lt v�laszt – Neked is kellemes j� reggelt, a f�rd�ben, keresem a csukl�szor�t�m.

-         Csak nem ezt? – emelte fel az �jjeliszekr�nyr�l az eml�tett t�rgyat.

-         H�t ez meg hogy a csod�ba ker�lt oda? – vakarta a fej�t – Az el�bb m�g nem volt ott…

-         Tipikus „f�t�l az erd�t” eset. – nevetett Dawn, �s �tny�jtotta bar�tn�j�nek a csukl�p�ntot.

 �letvid�m l�ny volt, szinte mindig mosolygott, �s alig volt valami, ami le tudta t�rni. Egyke volt, a sz�lei szeme f�nye, de az�rt nem k�nyeztett�k el. Mindig Emily �s Rose nyom�ban j�rt, szinte p�ldak�pk�nt tekintett fel r�juk �k voltak a legjobb bar�tai.

 Am�g ezen, �s Rosie d�bbent, �s kiss� k�tyagos arckifejez�s�n kacagott, Emily is betorpant. � term�szetesen teljesen friss volt, fel�lt�z�tt, haj�t szorosan �sszefogta, egyenruh�ja kifog�stalanul �llt rajta. Rosie sosem �rtette, hogyan k�pes minderre hajnalok hajnal�n.

-         �, szia Dawn! – k�sz�nt, �s viszonozta a l�ny mosoly�t – Van egy j�, meg egy rossz h�rem, kezdem a j�val. Dr�ga, szeretett, im�dott…

-         J�, j�, nem kell az�rt t�lz�sba vinni…- somolygott m�r Rosie is. Ahogy a Nap egyre magasabbra h�gott, �gy lett az � hozz��ll�sa is pozit�vabb.

-         Na, sz�val ez a l�k�tt csaj itt mellettem – a dolgok jelenlegi �ll�sa tekintve – tal�n elk�sz�l az edz�s kezdet�ig…

-         K�sz�n�m, k�sz�n�m… - sz�n�szkedett az eml�tett, mintha �ppen akkor vette volna �t az Oscar-d�jat – A vir�gokat az �lt�z�mbe vigy�tek, l�gy sz�ves! – Dobott egy b�jcs�kot a t�r�tt ablak fel�.

 Dawn m�r az �gyon hanyatt fekve r�h�g�tt, rettenetesen �lvezete a besz�lget�st, Em viszont rezzen�stelen arccal, mosoly�val viaskodva folyatta:

-         A rossz pedig az, hogy a k�rd�ses id�pontig m�r csak tizen�t perc van vissza!

-         Ok�, ok�, vettem a c�lz�st, m�ris megyek a f�rd�be – mutatott az ajt�ra – �t perc, �s k�sz vagyok. A liftn�l tal�lkozunk. – azzal szedte a c�km�kj�t, �s v�gre-valah�ra elindult.

 Mikor hallotta a z�r kattan�s�t, Emily lehuppant az �gy�ra, �s enyhe mosollyal kijelentette:

-         N�ha �r�letbe tud kergetni ez a csaj, de att�l m�g im�dom. – de ezt olyan komolyan mondta, hogy Dawn, aki v�gre abba tudta hagyni a nevet�st, �jabb r�h�g�-g�rcsbe t�rt ki, amit bar�tn�je csak egy lemond� s�hajjal, �s egy v�llrend�t�ssel tudott viszonozni.

 Alig t�bb mint �t perc m�lva Rosie val�ban a liftn�l volt – igaz, �ppen hogy csak be tudott oldalazni a csuk�d� ajt�n. Bar�tn�i ugyanis, a v�rakoz�st megunva, �ppen ott akart�k hagyni.

-         J�, csoda t�rt�nt! – jegyezte meg ep�sen Emily – Id�ben ide�rt�l!

-         Mit csod�lkozol? – h�zta ki mag�t Rose, majd h�tracsapta szem�be l�g� tincseit – Azt mondtam, hogy itt leszek, h�t itt is vagyok! – Addigra kifejezettem j�kedv� lett. �m ez nem tartott el�g sok�ig. El�g volt kil�pnie a liftb�l.

 Amikor az ajt� kiny�lt, a h�rom l�ny szembetal�lkozott egy �ltaluk oly j�l – Rosie szerint t�l j�l is – ismert arccal, a „t�rzsgy�keresek” negyedik tagj�val, Tyler Alvers-szel. Akinek m�r csak a l�tv�nya is �r�letbe tudta kergetni Rose-t.

 Tyler, mondhatni, nem n�zett ki rosszul. Magas volt, a rendszeres edz�st�l kell�k�ppen izmos, f�lhossz�, barna haja minduntalan k�k szem�be l�gott. J� p�r l�ny oda volt �rte, kiv�ve azt az egyet, ki a legjobban �rdekelte: Rosie. K�ztudott t�ny volt az int�zetben, hogy teljesen bel� van z�gva. �s ez volt az, ami a l�nyt annyira zavarta. Tyler ugyanis szinte mindig a sark�ban j�rt, �s nem t�l szolid �s finom m�dszerekkel pr�b�lta r�venni, hogy adja meg neki azt az egy es�lyt, ami�rt m�r lassan h�rom �ve harcol. Nos, ez eddig nem siker�lt neki.

-         J� reggel h�lgyeim! �s persze neked is Kiscic�m!

-         Fordulj fel Alvers! – Rosie visszaesett reggeli durc�s hangulat�ba.

-         Mi van �des, csak nem k�t bal manccsal m�szt�l ki a kos�rk�db�l? – K�rdezte vigyorr� fajul� mosollyal. Mindig, minden egyes pillanat�t �lvezete a k�z�s besz�lget�seiknek.

 Ennyi el�g volt Rose-nak. D�h�sen elindult, f�lrel�kte a fi�t, �s elviharzott a terem ir�ny�ba.

-         Hol rontottam el m�r megint? – k�rdezte Tyler ink�bb mag�t�l, mintsem a l�nyokt�l. Hirtelen semmi nyoma nem volt a vag�ny sr�c k�ls�nek. Ink�bb elveszettnek l�tszott.

-         H�t, tal�n kicsit finom�tani k�ne a m�dszereiden. – veregette meg Emily vigasztal�n a v�ll�t – Meg majd besz�lek vele az �rdekedben.

-         Megtenn�d? – csillant fel a rem�ny a fi� szem�ben.

-         Persze, megyek is. Megpr�b�lom lenyugtatni – az pedig nem lesz k�nny� – tette hozz� mag�ban. – Edz�sen tal�lkozunk. Szia! – azzal sietve t�vozott bar�tn�je ut�n.

-         Szia Tyler! – k�sz�nt Dawn is, el�sz�r belesz�lva a besz�lget�sbe. Sz�ve szerint ink�bb a sr�cnak adott igazat, de ezt az�rt nem igaz�n akarta Rose orr�ra k�tni.

-         Sziasztok. – mondta kiss� lehangoltan, majd elindult az ellenkez� ir�nyba, maga sem tudta mi�rt.

 Ek�zben, nem is olyan messze, Rosie m�g mindig majd megpukkadt.

-         Kiscic�m… M�gis mit gondol ez mag�r�l? Csak az�rt, mert n�h�ny �resfej� cicababa bukik r�, m�ris azt hiszi, hogy mindenkit megkaphat? H�t azt azt�n lesheti… �des?… Hogy akadna a tork�n valami…

 Nem figyelt senkire �s semmire, szinte vakon haladt el az ajt�k �s az emberek mellett. �gy kiss� megijedt, mikor valaki hirtelen meg�rintette a v�ll�t. Hirtelen megfordult, �s harci helyzetbe �llt. De r�gt�n elengedte mag�t, mikor megl�tta „t�mad�j�t”.

-         Nyugi, csak �n vagyok! – Emily is megijedt kiss� – Mi�rt…

-         Ha azt a poj�c�t akarod v�deni, jobb, ha bele se kezdesz!

-         De Rose… T�nyleg tetszel neki… Legal�bb egy es�lyt adj neki!

-         Ja persze… Majd vele fogok menni a tavaszi b�lba. – olyan k�pet v�gott, mint akinek m�r csak az �tlett�l is bors�dzik a h�ta.

-         H�, ez nem is olyan rossz �tlet! �gy tudom, m�g nincs partnered.

-         Jel�ltem az van, csak m�g nem d�nt�ttem. �s miel�tt megk�rdezn�d � nincs k�zt�k. �s nem is lesz. T�ma lez�rva.

-         Rosie olyan kegyetlen vagy! – v�gre Dawn is bekapcsol�dott a besz�lget�sbe – N�zz m�r r�, olyan cuki!

-         T�lem azt�n lehet cuki, akkor sem �rdekel! Most pedig menj�nk, mert t�nyleg elk�s�nk, �s Farkas le fogja szedni a fej�nket! – azzal fak�pn�l hagyta bar�tn�it. A k�t l�ny �sszen�zett, �s egy n�ma pillant�ssal megvitatt�k, hogy most nincs abban a hangulatban, hogy �rtelmesen lehessen vele t�rgyalni. �s val�ban el fognak k�sni. Vagy m�r el is k�st�k. El�re hallott�k kik�pz�j�k letol�s�t.

 A Danger Room el�tt viszont legnagyobb meglepet�s�kre nem Logan v�rta �ket, hanem Gambit. Felette is elj�rt kiss� az id�, de s�rm�b�l nem sokat vesz�tett. �pp a n�vsort b�ng�szte, mikor megl�tta a k�zeled� l�nyokat. Hirtelen szolid mosoly ter�lt sz�t az arc�n.

 - Bonjour h�lgyeim!

- Pere*! Azt hittem, m�g Bostonban vagy! Mi�rt vagy itt? M�rmint nem itthon, hanem az edz�teremn�l… Hol van farkas? – Hadarta el egyszerre meglep�dve Rosie.

- H�, lassabban petite! – Rose k�zben odaszaladt �s meg�lelte – Hamarabb el tudtam sim�tani az �gyet, Farkasnak meg Kanad�ba kellet utaznia, sz�val beugrottam a hely�re. Na, - csapta �ssze a tenyer�t – akkor esetleg el k�ne kezden�nk az edz�st, ha j�l l�tom mindenki itt van. Gyer�nk, fiatals�g, befele!

 �t�lelte Rose v�ll�t, �s elindult befele. A l�ny kib�jt a karja al�l, bar�tn�ihez fordult, �s sug�rz� arccal megsz�lalt:

-         Azt hiszem, m�gsem annyira sz�rny� ez a mai nap!

* fr.: apa